Itt a vége, fuss el vége (Orsi)

4 évvel ezelőtt 4 idegen érkezett egy távoli országból Malajziába…
Kíváncsiak voltunk, egy kicsit aggódtunk, és felfedezni akartunk!
El sem tudom mondani, milyen meleg fogadtatásban volt részünk. Minden értelemben 🙂
Malajzia, színes, izgalmas, bőkezű és bölcs, mindig tudott valami újat mutatni nekünk.
Sokat tanultunk különböző kultúrákról, élveztünk az ételek választékát, gyönyörű helyeken jártunk, sok fantasztikus emberrel ismerkedtünk meg, és rengeteg nevetésben, vidám pillanatban volt részünk.
Most 5 jóbarát kezd nehéz szívvel csomagolni. Nem megyünk messzire, Szingapúr itt van a szomszédban.
Szeretünk Malajzia, és soha nem felejtünk el!

A Hotel Kéjel 2017. június 9-ével bezárta kapuit, és új helyen, új névvel folytatja majd működését. 4 év számokban:

  • 21 látogatás
  • 38 vendég
  • 350+ vendégéjszaka
  • avagy statisztikailag minden negyedik napon volt nálunk alvó magyar vendég

Blog számokban:

  • 171 poszt
  • 30,000 megtekintés
  • 9,400 látogató

A mi Malajziánk képekben:

Orsi & a Digi:

Davor – MKIS Grade 3

Köszönjük, hogy velünk voltatok!

 

Posted in Uncategorized | 1 Comment

Redang nagy családdal (Söbi)

A tavaszi szünetre Orsi nővére és családja (Gabi, Ádi, Zsófi, Norcsi, Janó) átjönnek látogatóba, így velük közösen tervezzük és látunk neki egy kis tengerezésnek. Egy megállóval és két kocsival mint kés a vajon jutunk át Malajzia keleti partjára. Megérkezés után rögtön indulunk egy speedboattal Redang szigetére. Marko az elején idegenkedik a tengeri úttól, de gyorsan hozzászokik, sőt a végére bebóbitál az ölemben.

DCIM100GOPROGOPR0164.

Redang és a szálloda pont olyan, mint két éve, a nyugalom szigete.

Szobafoglalás, körlet vizit és indulunk vacsira a szomszédos lepukkant étterembe. Ami bolt és utazásszervező is egyben. Vacsora végére megszervezzük a másnapi sziget körbejáró túránkat.

Reggel izgatottan indulunk útnak, négy megállót tervezünk. Sok esőt ígértek erre a pár napra, így örülünk, hogy ragyogó napsütésben csapatjuk a vizet. 

Az első megállónk egy kis öböl, ahol korallokat nézünk és színes halakat etetünk.

Látunk anemóniát és csápjai között bújkáló bohóchalakat.

A második megállón zöld agancskorall a specialitás, amelyek teljesen ellepik a tengerfeneket. Színes halak itt is akadnak gazdagon.

A harmadik öbölben kis cápák tanyáznak a sziklákhoz közel. Csak Orsi, én és Davor látunk egyet, kb. fél méteres példány. Pont olyan, mint egy nagy, csak kicsiben. A csapat másik fele itt már a tengeribetegség enyhe jeleit mutatja, így ők a stabil szárazföldet választják a cápa helyet.

S végül jön a teknős nézegetés, amit a szervezőnk biztosra ígér. Valóban látunk teknősöket, de csak kb. 20-30 méterről. Úszkálnak a víz tetején, kibukkan a fejük levegőért, aztán alámerülnek. Ezzel körbeérünk a sziget körül, éhesen vágtázunk vissza a szállodába.

A másnapot mi klasszikusban adjuk elő: parti homokozással, medencézéssal és a kis patak elterelésével múlatjuk az időt. A többiek leégett testrészeiket ápolgatják az árnyékban. Közben kiderül, hogy a csónakház mellett mókusok tanyáznak, akik igencsak szeretik a kenyeret.

Legnagyobb szerencsénkre Mama rábeszéli kis családunkat, hogy vizibiciklizzünk. Így felfedezzük, hogy a szomszéd öbölben (néhány száz méterre) teknős etetés van. Hívatlanul, de csatlakozunk mi is egy hajóhoz, s testközelből látjuk a teknősöket. Először csak a felszínen, amikor levegőért jönnek, majd Domingó felfedez egyet a fenéken, amelyik végül Davor mellett úszik fel levegőért. Visszatérve a bázisunkra a Mama már tervezi a másnapi expedíciót, és az etetéshez szükséges tintahalak beszerzését. 

Harmadnap a klasszikus programunk kiegészül pizzasütéssel.

Délután kajakkal elindulunk teknős nézésre-etetésre. Viszont most már van tintahalunk és operatőrünk is, Norcsesz személyében, aki hoz GoPro-t vízalatti felvételekhez. A mai felállás Orsi, Davor, Domin és Norcsesz egy kajakkal, én body board-dal közelítem meg helyszínt. És ma is ott vannak!

Etetjük a hatalmas teknősöket, de közben gyakran eszünkbe jut a sziget-túrás kapitányunk teknős harapás sebe, ami óvatosságra int minket.

Végül a hajó elmegy, csak mi maradunk és 3 hatalmas teknős. Élvezzük egy darabig, aztán elfogy a tintahal. És a teknősök csak jönnek és keresik a kaját. Bepánikolunk. Nem tudni hogyan, de Norcsi egy szempillantás alatt beugrik a vízből az egyébként igencsak borulékony kajakba, gyorsan kidobjuk a fiúkat is, aztán mi is bemászunk. Hatalmas élmény volt! Ma is mosolyogva térünk vissza a bázisra.

Az utolsó napra már csak a hazaút marad, amit a kocsim kikötőben lemerült aksija igencsak megfűszerezi. További dresszing, hogy a vasárnap délutáni dugóba is belekeveredünk, így kicsit zilált idegzettel késő este érkezünk haza. De Redang szép emléke velünk utazik!

This slideshow requires JavaScript.

Posted in Uncategorized | Leave a comment

Domingó 6 (Söbi)

Hát eljött ez a nap is, Domingó 6. születésnapja! Elég színes kavalkádra sikeredett a fotóválogatás, de hát ez egy ilyen nap 🙂

Mivel mostanában Domingó nagyon szereti a kísérletezéseket, ezért ez lett a központi témája a zsúrnak. Sikerült találnunk egy lelkes és profi csapatot, akik gyerekeknek és fiataloknak tartanak tudományos bemutatókat és foglakozásokat.

Domingó kérése hangágyúval kezdünk, amibe füstöt töltve figyelhetjük hogyan jár benne a levegő.

Aztán bent szárazjeges kísérletekkel folytatjuk, ‘szellem a palackban’.

Majd következik a láva lámpa, amit mindenki maga készíthet el. A  foglakozásokon van egy kis maszatolás, de alapvetően fegyelmezett a csapat.

Csinálunk pattogó labdát.

Ez pedig a hirtelen kukac!

 A fő csattanó pedig az elefánt fogkrém, ebben Domingó játssza a főszerepet!

Aztán ebéd és tortavágás.

És persze kihagyhatatlan medencézéssel zárul a móka.

Némely gyerek sírva veszi át a búcsú ajándékot, mert még szívesen maradt volna. Valóban sok tágra nyitott és csillogó szemet láttunk a buli alatt…

Posted in Uncategorized | 1 Comment

Vanda és a Kicsi Farm (Orsi)

Vandacsek nálunk tölt egy hétvégét, mielőtt belecsap egy hosszú újzélandi kalandozásba. Rövidke, lazulós, beszélgetős pár nap.

Viszont elmegyünk egy farmra, ahová régóta szerettünk volna eljutni. Fél óra autóval, eldugva a hegyek között a dzsungelben. Egy építész nőci és zenész férje él itt, időnként nagy vasárnapi ebédelős partit csinálnak 5o főre. Egy ilyenre nevezünk be mi is.

vanda-blog

Amíg várunk a többi vendégre, sétálunk egyet. Már a legtöbb zöldséget, gyümölcsfát megismerjük.

vanda-blog1

Igazán stílusos, kedves, természetes hely. Tökéletesen megfelel Vandacsek szülinapjának megünneplésére.

img_0056

Az ételek persze mind helyben termesztett, itt készített alapanyagból vannak.

vanda-blog2

Egy kevés eső is esik, ameddig mi eszünk, de semmi komoly, mire a kávé elfogy, már újra süt a nap.

img_0074

Jókedvűen és jóllakottan indulunk hazafelé.

Posted in Uncategorized | 4 Comments

Szülinap dömping (Orsi)

Nálunk január végén egy hét alatt hirtelen lebonyolódik 3 születésnap. Ebből az enyém elhanyagolható, de Söbi es Marko komoly évfordulót ülnek idén! Kis huncutka 1 éves, imádott apukája pedig 50!

Sajnos mégsem siklunk át könnyedén és elegánsan az én születésnapomon, nemhiába mondják a kínaiak, hogy a 4 szerencsétlen szám. Hát még a dupla 4. Majd egy óráig tart a Digiben a kollégáknak, mire valóban elhiszem, hogy a teljes gépteremben valóban áramszünet van, és minden IT rendszer leállt. Merthogy ilyen nem történhet, és biztos vagyok benne, hogy csak születésnapi tréfa. De sajnos mégis igaz a hír, és persze napokig tartó éjjel-nappal munka után áll vissza minden a helyére.

Ezek után az már csak hab a tortán, hogy a dupla születésnap egybeesik az éves nagy Telenor menedzsment találkozóval, így a jeles évfordulót én Myanmar-ban töltöm, és csak virágcsokrot meg kedvességet tudok küldeni a fiúknak. Viszont amikor hazaérek, igyekszünk bepótolni mindent!

01-2017-jan1

Söbivel közösen választunk neki egy szép órát, és jó előre megígérteti velem, hogy semmi meglepetés buli nem lesz. De egy kis meglepetéssel mégiscsak készülök, és izgulok hogy fog elsülni.

fullsizerenderAmikor hazaérkezem, Söbi kap egy kicsi piros Matchbox Ferrarit, és egy kártyát, hogy ez a Tiéd! A hátoldalán kis kiegészítés – 5 órára…

Nagy az öröm és készülődés, éppen Koller Gyuri is nálunk van, este hármasban elmegyünk koccintani ennek örömére.

Másnap délután 3-kor érkezik az autó, izgatottan várja mindenki. Kint toporgunk az utca végén, amikor felhördül a Ferrari mély hangja, majd néhány fekvőrendőrön óvatosan átbukkanva megérkezik a ház elé a tűzpiros F43o-as. Impresszív!

`e

`e

Gyors eligazítás hogyan kell a kormány melletti karokkal váltani, indulás. 6o km távolságra lévő Bukit Tinggi a cél, ebben van autópálya, majd hegyi szerpentin. Imádjuk, ahogy tapad az úton és dübörög benne a 49o lóerő.

fb-f430

Mindenki ül Söbi mellett, váltogatjuk egymást, Musaini fuvarozza a családot, a bérbeadók pedig egy külön autóval követnek minket.

01-2017-jan2

A hegyi kanyarokban lefelé érezzük, hogy valami nincs rendben. Megállunk, hát az egyik kerék lapos. Megbeszéljük, hogy lemegyünk a közeli benzinkútra. img_9884Igazi lepukkant kút és környék, a levegőpumpa sem működik. Ezzel így nem lehet továbbmenni, pótkerék nincs az autóban. El vagyunk szontyolodva, ennyi volt.

Kupaktanács, felhívom a főnököt. Aztán jön a mentő ötlet, akkor most visszaadjuk a kulcsot, és kérjük másnap délután újra, mivel még nem járt le az 5 óra. Ezzel a tudattal és az élménnyel boldogan megyünk hazafelé.

Másnap az a terv, hogy én otthonmaradok a 3 gyerekkel, Söbi meg Gyuri menjenek kettesben a második Ferrari körre. De aztán megérkezik az autó, minden terv módosul. Merthogy nem tudták megcsinálni a tegnapi járgányt, és ma egy másikat hoztak. Ami egy kabrió Spider!

img_9916new

Ezek után ismét az egész család felkerekedik, én kendőt kötök, és most a másik irányba indulunk, Port Klang felé a tengerhez. Éppen kínai újév ünnepe van, sehol senki az utakon, hosszú egyenes autópályán nyomjuk, ami a csövön kifér. Ez még az előző napi élményen is túltesz! Felejhetetlen!

Posted in Uncategorized | Leave a comment

Tengeren (Söbi)

Két teljes nap és három éjszaka tengeren vagyunk, furcsa, hogy sehol semmi szárazföld körülöttünk. img_9001

A fiúk játszóház túladagoláson esnek át, de élvezik rendületlenül, utolsó nap még késő esti pizsama buliba is mennek.

Mi a duty free leárazáson veszünk egy-két csecsebecsét. Nem gondoltam volna, hogy vám és adómentesség miatt egy luxus hajón olcsóbbak lesznek a dolgok, mint a gyártói listaárak.

Végül harmadik nap reggelén napkeltében találkozunk a régi ismerősökkel, az Operaházzal és a központi hajókikötővel Sydneyben. Reggeli előtt mi a fiúkkal megnézzük, ahogy a csomagokat targoncák kapkodják ki a hajóból. A partraszállás simán megy, jól bejáratot gépezet ez. Viszlát Radiance of the Seas! Minket vár a taxi, reptér, s irány haza! 

Szuper klassz út volt, de jó újra itthon is 🙂

Posted in Uncategorized | Leave a comment

Piknik Pictonban (Söbi)

A reggel Pictonban ér minket, és ismét egy ipari kikötőben. Viszont a látvány magáért beszél. Több tízezer fenyő rönk szép halmokba pakolva! 

dsc_0559dsc_0567Picton egy kisváros 4.ooo lakossal, csak épp hatalmas tengerjáró hajók kötnek ki itt. A Déli-sziget felső csücskében, egy fjord végében van, amit sound-nak hívnak.

Mára rendhagyó a programunk, régi barátokkal találkozunk, akik jópár éve itt élnek. 

img_9086Már reggel összefutunk velük, tengerparti piknikkel készültek. De sajnos szemerkél az eső, így egy játszóházban kötünk ki. Szerencsére megengedik, hogy az előtérben falatozzunk. De először lefárasztjuk a fiatalokat, közben mi felnőttek beszélgetünk.

2017-01-04-picton

Sok-sok érdekességet tudunk meg, páldául azt, hogy a gyerekek motorcsónakkal jártak iskolába, amíg a fjord bejártánál laktak. Az iskolában a nagyobbaknak órát kell tartani a kicsiknek, és nyárimunkát szinte minden tinédzser vállal. A szomszédokra bármiben lehet számítani, igaz félóra autóútra van a legközelebbi. Az iskola a természet szeretetére és vele való harmóniában élésre tanít, a gyerekek például saját készítésű szigonnyal fognak halakat. 

Aztán ebédtájt előkerül az elemózsiás kosár, benne csupa saját készítésű finomság. 

picton-blog1

Házi fonott kenyér, saját készítésű szarvas sonka és szilvás pite. Egyik finomabb, mint a másik, most is érzem az ízüket.

picton-blog

img_9090A harmónia és a sugárzó szeretet pedig le nem írható, ami körbevesz itt minket. Hamar elszáll az idő, és végül az eső is eláll, lesétálunk az öböl partjára.  

5-kor érzékeny búcsút veszünk, elpakolunk számtalan kis ajándékot, kedvességet, és visszatérünk a hajóra. Pictonnal zárjuk új-zélandi körutunkat.

img_3612aA természet kegyes hozzánk, gyönyörű napsütésben hajózunk ki a fjordból.

dsc_0590

Sokáig nézzük a szép zöld vidéket, és olyan szerencsénk van, hogy még delfint is látunk a hajó mellett úszni!

picton-blog-001

Innentől nincs más hátra, mint két nap zötykölődés a tengeren. Viszlát Új-Zéland, nagyon megszerettünk!

dsc_0619

Posted in Uncategorized | Leave a comment